2009. március 20., péntek

A magyar egészségügy, avagy egy befagyott kisujj kálváriája 2. stáció

Mr. U. jelentőségteljesen bólintott egyet, és a tisztelet fényét láttam megcsillanni szemeiben. Ezt rossz előjelnek véltem, de már nem volt mit tenni, haladtunk is a szomszéd szoba felé. Ennek ajtaján újabb bátorító jelként ott fityegett egy felirat: Műtő. Gondoltam erre visz a legrövidebb út egy következő szobába, de tévedtem, utunk eddig tartott. Mr. U. ép ujjával egy ágyra bökött, ami halványan még a Kórház a város szélén sorozatból fennmaradt emlékképeim egyikével mutatott kísérteties hasonlóságot, s bár pontosan nem emlékeztem az ottani körülményekre, abban biztos voltam, hogy nem pozitív felhangja volt az ágy körül zajló eseményeknek.
Ismét próbáltam leendő unokáimra és a nekik elmesélhető hőstettre gondolni és helyet foglaltam, kezemet pedig a tett színhelyére pozicionáltam. Mr. U. hamarosan megjelent egy fullextrás vizifegyvert megszégyenítő injekciós tűvel. Én ekkor kezdtem el keresni a rejtett kamerákat a műtőben, és már készültem, mit mondok a Kandikamera műsorvezetőjének az előkészületek alatt felvett furcsa arckifejezéseimről. Nem sok idő kellett, hogy rájöjjek, hogy itt bizony sem kamera, sem műsorvezető nincs, és az egy versenyló heti doppingadagjának megfelelő mennyiségű fájdalomcsillapítót rejtő injekciós tű teljes tartalmával kisujjamat hulki méretekre duzzasztja Mr. U.
Így is lett majd kisvártatva elkezdett egy számára izzasztó, számomra egyelőre inkább csak mutatságos revüt bemutatni egykori kisujjamon. Mivel alkartól lefele annyira érzéketlen voltam, hogy az inkvizíció teljes kínzóarzenálja sem tudott volna velem mit kezdeni, csak részvétteljesen mosolyogtam Mr. U. kínszenvedésén, mindaddig, míg be nem jött főnöke, a főorvos és a következő párbeszéd zajlott le köztük.
- Jó munkát, szevusz. Á bemozgatás?
- Igen.
- Hm. Elég komolynak tűnik.
- Igen, nehezen megy.
- Aha, szerintem nagyon ne feszítsd tovább, mert eltörik.
Itt részvétem kétségbeesésbe, mondhatni pánikba váltott és kezdtem teljes valójában átérezni az "Egészség legyen, a többit megvesszük" jeles bölcsesség összes mögöttes és nem mögöttes értelmét.
Láthatóan Mr. U-t ez nem nagyon tántorította el attól, hogy még pár mutatványt bemutasson kisujjamon, ami ekkor már úgy nézett ki, mint Nicky Santoro (alias Joe Pesci) a Casino című kasszasiker végkifejletében.
Pár - számomra évtizedeknek megfelelő - rövid perc dagasztás után aztán Mr. U. röviden közölte, hogy készen vagyunk, tessék otthon esténként meleg vízben áztatni, tornáztatni, visszaesés esetén gyógytornára menni.
Ezek után én és a kisujjam, aki innentől fogva külön entitásként élte életét elindultunk hazafelé.

Folyt köv.

Nincsenek megjegyzések: